Pünkösdi királyt választunk

A hagyományőrzés kiemelt helyet játszott pályafutásom alatt. Tanárként az életem valamennyi szakaszában tudatosan figyeltem arra, hogy tanítványaimban felébresszem az érdeklődést a régmúlt történései iránt. Különösen igyekeztem olyan kutatómunkákkal megbízni diákjaimat, ami idős hozzátartozók, rokonok életéhez kötődik. Előfordult, hogy riportokat kellett készíteniük nagyszüleikkel azokról a történelmi, hagyományőrző eseményekről, amire még emlékezhettek.

Ezekből a riportokból eseménynaplót készítettek, így ma olyan írásos anyag maradt fel az elbeszélésekből, ami felbecsülhetetlen, hiszen az idő elteltével ezek az események a feledésbe merülnek, de az is megtörtént, hogy koruk, vagy betegségük miatt elveszítettük az elbeszélőket.

A jeles napok közül a pünkösd egy hálás téma volt a gyerekek körében, mivel sok hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz. Nem csak egyházi, hanem települési szinten is vannak hagyományai ennek a napnak. A nagyszülők elmeséléseiben elsősorban a rég múlt pünkösdi király választásai voltak nagyon érdekesek. Furfangos és erőt próbáló, illetve merészséget igénylő feladatokon keresztül választották ugyanis ki a falu legényei közül hajdanában a legügyesebbet. Ennek következtében kiérdemelte a pünkösdi király nevet. Ennek a legénynek a jutalma pedig az volt, hogy az év hátralévő részében ingyen ihatott a kocsmában.

Néhány hagyományőrző rendezvényen ma is megválasztják a pünkösdi királyt. Ilyen rendezvényt a mi iskolánk is szervez minden évben a hagyományőrző királyválasztásra alapozva. A feladatok között van célba dobás, talicskázás, rönkhajítás, lángos evés kéz nélkül. Természetesen a résztvevőknek az egész iskola drukkol ilyenkor.

Idén is megszerveztük a versenyt, és szerettem volna az okos telefonommal néhány fényképet készíteni. Két fénykép után azonban elromlott a készülékem kamerája.

A xiaomi szerviz szakemberei fél órán belül kicserélték a hibás alkatrészt.